Megérkezett a gazdák aratókoszorúja a Bazilikába
A magyar gazdák összefogását jelképezi az a díszes Aratókoszorú, amely a mai napon
ünnepélyes keretek között érkezett meg a Szent István Bazilikába. Az idei
búzakoszorú jellegzetessége az „esőcsiga” motívum, mely a következő évi bő esőáldást
jelképezi és amelynek most különösen nagy jelentősége van a gazdák számára. Az idei év
Aratókoszorúját közel egy hónapon át tartó fonással, több ezer búzaszálból készítették el
hajdúnánási gazdasszonyok. Az Aratókoszorú az augusztus 20-ai Ünnepi Körmenetben is
megtekinthető lesz.
képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke, valamint Szólláth
Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a NAK országos alelnöke, Hajdú-Bihar megyei elnöke helyezte
el a Bazilikában. Az ünnepélyes átadáson a búzakoszorút Mohos Gábor esztergom-budapesti
segédpüskök, a Szent István-bazilika plébánosa áldotta meg. Az Aratókoszorú az augusztus 20-ai
Ünnepi Körmenetben is részt vesz, de szeptember végéig megtekinthető lesz a Bazilika
szentélyében is.
Jakab István a koszorú átadása mellett ünnepi beszédében elmondta, hogy az aratókoszorú
elkészítése és elhelyezése immár hagyománnyá vált. A koszorú áldozatos munkával készül, nagy
tisztelettel hozták és hálásak, hogy átadhatják. Az összefogás jelképeként a kihelyezése megmutatja
a magyar gazdák elkötelezettségét és azt, hogy mindig minden körülmények között biztosítják a
betevőt a magyar emberek asztalára, melyért a magyar gazdatársadalmat kiemelt tisztelet és
köszönet illeti meg. A Magyarok Kenyere program keretében immár 12. éve nemcsak megtermelik
a magyarság ellátásához szükséges gabonát, de ilyen vészterhes időkben is adakoznak a közösség
számára, egy jobb világ reményében.
Szólláth Tibor Hajdúnánás polgármestere elmondta, hogy a 21. századi kihívásokra válaszolt a
város a Helyi Sajátosságok szalmafonó programmal, amely keretében az aratókoszorú is elkészült
és nagy megtiszteltetés számukra, hogy ismét személyesen hozhatták el és adták át a magyar gazdák
és a betakarítás jelképét. A koszorú legfontosabb eleme, hogy esőcsigák díszítik: a 4 csiga a 4 égtáj
és egyben az esőáldás jelképe, melyre különösen nagy szüksége volna most a gazdáknak.
Mohos Gábor plébános a koszorú átvétele kapcsán elmondta, hogy a gazdák munkája létszükség az
emberek számára, és aki a földet műveli, még jobban érzi, hogy szükség van a gondviselő Isten
áldására. A koszorú átvételét követően maga is kérte jó Isten áldását a koszorúra, általa a magyar
gazdákra és földjeikre, és kérte, hogy a csapadék formájában is megtapasztalhassuk az Úr atyai
gondoskodását.
Az aratókoszorút, mely a hajdúnánási szalmafonó asszonyok keze munkáját dicséri, három hajdúnánási
asszony - Bata Sándorné, Népi tárgyalkotó iparművész, Nagy Sándorné Népi tárgyalkotó iparművész, az
Aratókoszorú tervezője és Pongor Gábor Lászlóné, valamint a Helyi Sajátosságok szalmafonó csoportjának
tagjai közel egy hónapig készítette el több ezer búzaszálból.
A koszorú jellegzetessége az esőcsiga motívum, amely a következő évi esőt jelképezi, valamint a körkörösen
egyre tágabban ismétlődő körök, ami a nemzetegységre, az egyre távolabbi határon túli régiókban élő
magyarságra utal. A fonatok és díszítő elemek közül készítettek kunkorgókat, esőcsigákat, csengőket több
méretben, valamint rece és kettes fonatok is kerültek az idei év Aratókoszorújára. A koszorú tetemes méretei
– körülbelül 1,60 cm magas, a legszélesebb pontján 90 cm széles - ellenére is könnyű műalkotás, körülbelül
másfél kiló összsúllyal rendelkezik.
A Bazilika évek óta több hétre biztosít helyet az aratókoszorúnak, amelyet így szeptember végéig több ezer
hazai és külföldi érdeklődő tekinthet meg a szentélyben.
Forrás: Magyarok Kenyere
Kép: Demeter Dávid