Budapestre érkezett Szent Benedek békelángja – Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét

A budapesti Szent István-bazilikában március 1-jén fogadták az Olaszországból érkező lángot, amelyet február 19-én Ferenc pápa áldott meg. Nagyböjt első vasárnapján Erdő Péter bíboros mellett Michael August Blume SVD pápai nuncius, Donato Ogliari montecassinói főapát és Hortobágyi Cirill pannonhalmi főapát celebrált a szentmisén.

Szent Benedek városainak – Norcia, Subiaco és Cassino – polgármesterei és mintegy százfős delegáció kísérte a lángot.

A Szent István-bazilikában a szentmise elején elhangzott: a Szent Benedek-láng zarándoklatának ötlete 1964-ben fogant, amikor VI. Pál pápa Európa védőszentjének tette meg Szent Benedeket. A bencés rend alapítójának szülővárosából, Norciából azóta minden évben útnak indul A békéért és az egységes Európáért – Pro pace et Europa una elnevezésű békeláng Európa egy-egy országa felé, majd Subiacón és Montecassino bencés kolostorán keresztül visszatér Norciába.

Magyarországon elsőként Pannonhalmára, Szent Márton monostorába érkezett a láng február 29-én. A március 1-jén Budapesten bemutatott szentmisén elhangzott: a bencések nagy figyelmet fordítanak az ifjúság nevelésére. Ez reményt jelent a jövőre nézve, mert a fiatalok azt a békét viszik magukkal a világba, amelyet a Szent Benedek-békeláng is képvisel. Felhívás is ez hozzájuk: Benedekhez hasonlóan 1500 évvel később legyenek ők is a világ békéjének előmozdítói, hogy öreg kontinensünk újjászülethessen.

Homíliájában Erdő Péter bíboros a nagyböjt első vasárnapi evangéliumhoz, Jézus megkísértésének történetéhez fűzte gondolatait. Az evangélium úgy beszéli el ezt a történetet, mint a Szentírás két ismerője közötti vitát. Jézus jobban ismeri az Írást, hiszen ő a megtestesült Ige. A sátánnak mindig az Írás szavaival válaszol: Isten szava megfellebbezhetetlen, véget vet minden vitának – hangsúlyozta beszédében a bíboros.

Kiemelte a második kísértést, amelynek napjainkban különleges aktualitása van. Levetni magunkat a magasból, az isteni csodában reménykedve – ez nem a gondviselésbe vetett bizalom, hanem bűn. A sátán, amikor a szent városban a templom párkányára állítja Jézust, és azt mondja neki, vesse le magát onnan, egy részletet kiragadva idézi a 91. zsoltárt: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben” (Zsolt 91,11–12). Az Úr védelme azonban az Isten akaratát követő, alázatos életre vonatkozik, nem pedig a felelőtlen szeszélyekre és a színpadias kísérletekre. Azt ígéri az igaznak, hogy megőrzi őt „minden útján”. A sátán ravaszul idéz a zsoltárból, nem jut el addig a részig, hogy „Oroszlánok és kígyók között lépdelsz, oroszlánkölyköt és sárkányt tiporsz el”. Az oroszlán és főleg a sárkány ugyanis a sátán szimbóluma, vagyis a zsoltár a Messiás győzelmét ígéri a gonosz ereje felett. A monasztikus hagyomány szerint a párbeszédben a sátán félt szóba hozni saját végső vereségének ígéretét.

Erdő Péter kitért arra is, hogy a ma emberének gyakran hamis képe van a szabadságról, azt hiszi, csupán a kötelékektől való mentességet jelenti. Miféle szabadság leugrani a templom párkányáról? Sok kortársunk hódol a bungee jumpingnak, ettől érzi magát szabadabbnak, ám ez illúzió csupán. Az igazi szabadság abban áll, ha azt tesszük, ami az örök boldogságra vezet. Jézus ellentmond a gonosznak, legyőzi őt, és a saját személyében megvalósítja az ember és a természet békéjét, hiszen az Isten akaratát betöltő emberi lény harmóniába került a teremtett világgal is.

A homília második felében a bíboros Szent Benedek lángjáról beszélt, amelyet a zarándoklat során elviszünk városaink utcáira. Benedek Európa egyik védőszentje, pontosabban a keresztény nyugat védőszentje. II. János Pál pápa prófétai gesztust tett, amikor Szent Cirillt és Metódot is Európa védőszentjeivé tette. Tudta, hogy Európának két tüdővel kell lélegeznie: a katolikus nyugat és kelet kulturális és történelmi tapasztalatában nagy különbözőségek vannak, amelyek ki tudják egészíteni, meg tudják erősíteni egymást – hangsúlyozta Erdő Péter.

A folytatásban a bíboros arról beszélt, hogy Európában saját nyelvvel, saját kulturális és történelmi örökséggel bíró nemzetek élnek, amelyeknek sajátos tapasztalatuk van a közösségi életről, hiszen nagyobbak a törzseknél, de kisebbek a nagy birodalmaknál. Értékes lehetőség ez: fel lehet építeni az egységet a különbözőségekben, értéket tulajdonítva az egyes népek kultúrájának, ahogyan Ferenc pápa mondja a Querida Amazonia kezdetű, szinódus utáni buzdításában az Amazonas-régióról szólva. Beszédében a bíboros úgy fogalmazott: az európai földrész népeit a keresztény hit tartja össze, ha az nem csupán a múltra való emlékezés, hanem éltető erő számunkra.

Az olasz nyelvű szentmise végén Michael August Blume pápai nuncius szólt a liturgia résztvevőihöz, köszöntötte a béke lángjának zarándokait. Ez a láng nem akármilyen fény szimbóluma, hanem Krisztus fényéé és szeretetéé, amit el kell vinni a testvéreinkhez, különösen a szegényekhez – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a Szent István-bazilika is egy olyan szent emlékét őrzi, aki a békéért és a népek egységéért „imádkozott és dolgozott”. A nuncius végül azért fohászkodott, hogy Krisztus Lelke kísérjen bennünket életünk minden útján.

Ezután Norcia, Subiaco és Cassino polgármesterei Erdő Péter bíborosnak és Michael August Blume pápai nunciusnak átadták ajándékukat: Szent Benedek Regulájának egy-egy példányát.

Forrás: Magyar Kurir

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Eseménynaptár